Digitális tanítási technikák pedagógusoknak – 2. rész

A digitális oktatás számos megoldandó problémát, új tanítási technikák alkalmazását várja el a pedagógusoktól. Az alábbi néhány módszer segítheti kreatívabbá, változatossá tenni a mindennapi tanítást-tanulást. 

Ha az első részt nem olvastad volna, kattins ide!

1. Kulcsszavak módszere

Ha egy hosszabb szöveget (esetleg videót) adunk a diákoknak önálló tanulás céljából, kérjük meg őket, hogy válogassák ki és írják ki a füzetükbe az 5-10-15 legfontosabb kulcsszót. (Csak is szavakat, nem mondatokat!)

Kérjük meg őket, hogy a kulcsszavak mellé rajzoljanak egy képet, vagy nyomtassanak ki 3-4 centiméteres fotókat, vágják ki és ragasszák a szavak mellé.

Agyunk úgy működik, hogy sokkal hosszabb távon őrzi meg a képeket, mint a szövegeket, így elősegítjük, hogy jobban memorizálják az anyagot. Ezen felül nagyon sok gyermek küzd jelenleg a lényeg kiemelésének nehézségével, tehát ezzel a módszerrel ennek a készségnek a fejlődését is támogatni tudjuk.

 

2. Nyomozás

Válasszunk ki a megtanult vagy megtanulandó anyagból néhány fontosabb fogalmat:
  • matematika: szabályok, törvények, képletek
  • irodalom: szereplők, cselekmények, vers címek
  • történelem: személyek, évszámok, események
  • kémia: elemek, vegyületek, keverékek
  • biológia: állatok, növények, szervek
  • földrajz: éghajlatok, folyók, hegységek, fővárosok
  • idegen nyelv: megtanulandó szavak, igeidők
Ők lesznek a gyanúsítottak. A gyanúsítottakról fogalmazzunk meg állításokat, ami alapján a gyerekek kitalálhatják, hogy kire/mire gondoltunk. A módszer változatai:
  • Nagyobbaknak lehet nehezíteni a feladaton azzal, hogyha egy hamis állítást is beletesztek a listába. A tanulóknak pedig jelzitek, hogy sajnos minden gyanúsított esetében belekeveredett egy téves nyom a „személyleírásba”.
  • Minden diáknak, minden gyanúsítottról csak egy nyomot küldünk, így csoportosan, csapatmunkaként kell nyomozniuk. Ebben a formában erősíti a gyerekek között az együttműködést és a kapcsolattartást, hiszen a feladat megoldása céljából annak a diáknak is kapcsolatba kell lépnie az osztálytársaival, aki kevesebbet beszél a többiekkel.

3. Kérdések versenye

Küldjünk a gyerekek számára – a szóban forgó témával kapcsolatban – több féle forrást (képek, tárgyak, fényképek, diagramok, poszterek, térképek, videók, szövegek). A tanulók feladata az, hogy a kapott forrásokra támaszkodva tegyenek fel minél több és minél relevánsabb kérdést. A legtöbb (témához kapcsolódó) kérdést író tanuló piros pontot/csillagot/kis ötöst nyer. Azzal, hogy versennyé tesszük a kérdések összeírását, megelőzzük, hogy mindenki ugyanazokat a kérdéseket küldje vissza. A kérdések összeállítása pedig fokozza a kíváncsiságot és téma iránti érdeklődést.

Ezek után néhány kérdés megválaszolását ki is adhatjuk egy további feladatnak. Hangsúlyozzuk, hogy nem szabad a tankönyvi szöveget lemásolni, tehát a saját szavaikkal kell megfogalmazni a választ. Ez azért lehet informatív, mert láthatjuk, hogy a gyerekek mennyire értik az összefüggéseket és hol vannak még elakadásaik a tananyagban.

+1. Tanulókártyák készítése

Kérjük meg a diákokat, hogy az adott anyagból készítsenek 5-15 tanulókártyát. A kártya egyik oldalára kerüljön a kérdés/definíció/törvény neve, a másik oldalára pedig a válasz és egy kép. Kisebb gyerekeknél kérjünk több rajzot, kevesebb szót, illetve kiszínezhetik vagy díszithetik a kártyákat. Ez a módszer több szempontból is hasznos. Egyrészt segít elmélyíteni a tudást, mert nem csak elolvassák a könyvet, hanem kérdést fogalmaznak meg, választ írnak hozzá és rajzolnak, ami aktívvá teszi a tanulási folyamatot és komplex asszociációkat hoz létre. Másrészt a kártyák megmaradnak és ha folyamatosan, minden leckéhez feladjuk ezt a feladatot, a témazáróra sokkal könnyebb és játékosabb az ismétlés és a felkészülés. Ha a szülők partnerek, akkor otthon családi versenyt is tudnak rendezni a kártyákból, ami még inkább segíti az anyag memorizálást, hiszen érzelemmel teli emlékek is kötődnek hozzájuk. Változatok
  • Ha hosszú távon szeretnénk alkalmazni a módszert, kérjük meg a szülőket, hogy erre a célra inkább kartonpapírt biztosítsanak a gyerekek számára.
  • A kártyáknak legyen rendszere, tartsák őket a gyerekek borítékban, dobozban vagy egy kulcstartón, hogy ne vesszenek el, ne gyűrődjenek össze.
  • Kérjük meg a gyerekeket, hogy próbáljanak vicces, elvont, irreális képeket rajzolni, hiszen tudjuk, hogy minél öteletesebben dolgoznak fel egy anyagot, annál könnyebben fognak emlékezni a válaszra.

Ha tetszett a cikk, kövess a Facebookon, Instagramon (@alexavaczi) és oszd meg a barátaiddal, akik számára hasznos lehet!

A  fotók forrása: pinterest.com

Váczi Alexa - fotó

Váczi Alexa
pszichológus